Kutyák hurcolják szét a soroksári ősök csontjait

Tiltakozó aláírásgyűjtésbe kezdett néhány XXIII. kerületi civil szervezet a soroksári polgármesteri hivatal "közvéleményt figyelmen kívül hagyó" döntése ellen, amely "lehetővé tette Soroksár Déli Temetőjének kegyeletsértő módon való felszámolását". Az akciót többek között az Együtt Soroksárért, a Soroksári Svábok Független Egyesülete és a Soroksári Grassalkovich Kör indította, azért hogy leállíttassák az egykori temető helyén nemrég megkezdett munkákat, és kikényszerítsék az üggyel kapcsolatos hivatalos tájékoztatást.

Csontok a dombon

Az egykori Déli Temető Soroksár első temetője volt, az első név szerint ismert halottak Michael Natz (1740), és Jakob Forster (1742) voltak. A helyi svábok egészen a második világháború végéig, a "kollektív bűnösök" kitelepítéséig temetkeztek ide. A temetőt 1986-ban végül felszámolták, a halottakat exhumálták, majd buldózerekkel egy halomba tolták a sírokat, sírköveket, és földet hánytak rá.

Elhelyezkedése, fekvése alapján Soroksár egyik legértékesebb örökpanorámás területéről van szó, a környék legmagasabb pontja, ahonnan a kanyarodó Dunaágra, illetve a szemközti Csepel-sziget zöldjére látni. A szeméttel és burjánzó parlagfűvel borított dombocskán körülbelül egy hónapja jelentek meg a munkagépek, és a környékbeliek legnagyobb megdöbbenésére földmunkákba kezdtek, ismerteti a helyzetet Román János (Soroksári Grassalkovich Kör) és Koi Gyula (Együtt Soroksárért).

A gépek csontokat fordítottak ki a földből, az egykori sírok kövei is felszínre kerültek, a környékbeli kóbor kutyák emberi maradványokkal a szájukban rohangáltak, sokkolva ezzel a soroksáriakat. Nyilvánvalóvá vált, hogy nem minden sváb őst exhumáltak annak idején, feltehetőleg még vannak halottak a dombban.

Kegyeleti vagy lakópark?

A helyiek felháborodása miatt abbamaradtak ugyan a földtúrások, de a mindenféle bejelentés nélkül megkezdett munkákról továbbra sem ad tájékoztatást a kerület lakosainak az önkormányzat, panaszolják a civilek. Elmondták azt is, hogy öt évvel ezelőtt már felvetették Geiger Ferenc polgármesternek, hogy a temetődombon létesítsenek kegyeleti helyet, a múltukkal, elődeikkel szembeni tisztelet jeléül. Koi Gyula mutatja is a polgármester válaszlevelét, amiben Geiger azt írja, hogy nyitott kapukat döngetnek, és hogy még 2000-ben szeretnék elkészíteni a terület rendezési és szabályozási tervét.

"Azóta se terv, se rendezés, viszont most megjelentek a munkagépek" - mondja Román János. A civilek megtudták, hogy az önkormányzat bérbe adta a területet egy helyi vállalkozónak, egy bizonyos Schurina Tamásnak, erről azonban semmilyen módon nem tájékoztatták a helyieket, véleményüket nem kérték ki. Az önkormányzat a tereprendezésbe fogó vállalkozó nevét ezután sem közölte a civilekkel, arra hivatkozva, hogy a jogszabályok szerint "nincs tájékoztatási kötelezettségük". Ez ha jogilag feltétlenül nem is, de erkölcsileg mindenképp aggályos, vélik a civilek.

A polgármesteri gazdálkodással elégedetlen civilek nem tudják, hogy mi létesül a XVII. századi ősök maradványain, és most attól tartanak, hogy a dombot - és azzal együtt a "Halászbástya szintű panorámát" - elkótyavetyéli a hivatal, és az ígéretnek vett kegyeleti park helyett lakóházak épülnek majd.

A civilektől megtudjuk, hogy az említett helyi vállalkozó korábban részt vett egy másik soroksári temető felszámolásában is, majd nem sokkal később annak tulajdonosává vált. Ha az önkormányzat ezek után közbeszerzés útján értékesíti a területet - amire a tiltakozó szerveztek szerint komoly esély van - a pályázaton nyilván előnyt élvez majd a jelenlegi bérlő, azaz a vállalkozó, ezzel igen egyszerűen hozzájutva a több szempontból felbecsülhetetlen értékű területhez.

Párbeszédet szorgalmaznak

Az 1994 óta "uralkodó" független polgármestertől a temető sorsáért aggódók azt követelik, hogy a hivatal "a lehető legrövidebb időn belül lakossági fórum keretében adjon tájékoztatást a Déli Temetővel kapcsolatos helyzetről", a lakosság véleményének figyelembe vételével "alakuljon ki a terület hasznosításával kapcsolatos elképzelés, készüljenek a tervek, melyeket ismerhessenek meg Soroksár lakói".

"Itt a demokrácia nem müködik, Geiger Ferenc - aki nem mellékesen a leggazdagabb budapesti polgármester - nem áll szóba senkivel" - panaszolják az egyesületiek, akiknek legalábbis annyi lenne az óhajuk, hogy a hivatal tájékoztassa a lakosságot. Román János hangsúlyozta azt is, hogy a húszezer lakosú Soroksárra ráfér a fejlesztés, amibe azonban múltbéli örökség szempontjából értékes óvárosi részek eltüntetése helyett a hatalmas kihasználatlan területeket kellene bevonni.

Politikai kérdés?

"Nem kegyeleti, nem hasznosítási, hanem politikai kérdésről van itt szó" - véli Szrimácz Tamás, aki szerint a mozgolódó civil szervezetek politikai érdekből támadják az önkormányzatot. Az alpolgármester kérdésünkre elmondta, hogy az önkormányzat a helyi rendeletekben meghatározott díjtétel szerint adta bérbe egy vállalkozónak - Schurina Tamásnak - a kérdéses területet, aki tisztítási munkákba kezdett, míg a helyi mozgalom miatt le nem állt ezzel. Tájékoztatása szerint a Fővárosi Önkormányzat 1998-as keretszabályozása lakóövezetbe sorolta a felszámolt temető területét. Az alpolgármester cáfolta, hogy ne lenne rendezési terv a területre, állítása szerint 2001 decemberéig tartó egyeztetések után 2002 júliusában fogadták el azt a helyi rendeletet, aminek része a szabályozási tervezet. Az Együtt Soroksárért egyesület azonban csupán 2002 végén alakult meg, emlékeztet Szrimácz Tamás.

"Nincs napirenden a terület értékesítése, de ha azon lesz valamikor, akkor az eladás csak képviselőtestületi határozat alapján, pályáztatással történhet majd." A dombról szólva hozzátette, hogy "ami ott össze van kotorva, az 99 százalékban kommunális szemét", amit jórészt a helyiek hordtak oda. A fellelhető csontok kérdésében "az önkormányzatnak sem kötelezettsége, sem kompetenciája nincs, ha valaki ilyesmit talál, akkor elsősorban a Fővárosi Temetkezési intézetet kellene értesítenie, ők majd jönnek a szürke dobozaikkal és intézkednek a maradványok elszállításáról".

A soroksári önkormányzatnak gyakorlatilag nulla külterülete van és hasznosítható belterületekben sem túl gazdag, így a korábban lakóövezetbe sorolt területen valószínűleg ennek megfelelő beruházások kaphatnak majd helyet. Ettől függetlenül az önkormányzat nyitott a civilek felvetésére, akár az összes egykori soroksári temető területén is létesülhet majd emlékhely. "De ennek csak akkor van értelme, ha nem egy szemétdombon csináljuk" - hangzott az alpolgármester végszava